SzójaBaranya megyében hagyományokkal bíró ipari és takarmánynövény

Szója

Az általunk legnagyobb becsben tartott ipari és takarmánynövény, amely Baranya megyében nagy termesztési hagyományokkal bír, és országos szinten is talán a legkedvezőbb feltételek biztosítottak a helyi termesztésére.

A szója termesztéséről nagyszerű hazai szakemberek írtak technológiai ajánlásokat, mi az általunk fontosnak ítélt dolgokra hívnánk fel a figyelmet a vetőmagválasztás szempontjából.

 
Kép

Vetési dózis

A gazdák tudatába mélyen beégett az „egy mázsa per hektár” vetőmagszükséglet. Ez körvonalaiban helytálló is lehet, de egy kicsit elmélyedve azt tapasztalhatjuk, hogyha ezermagtömegre, csírázó képességre és a fajtatulajdonos vetési dózist illető iránymutatására (amelyet vetőmag/ha) alapozzuk a szükséglet meghatározását, egyrészt pénzt spórolhatunk, másrészt a szójanövény számára optimálisabb életteret teremthetünk, amelyből jobban kihozhatja a terméspotenciálból adódó lehetőségeket. Két szélsőséges példát tekintve: egy 140-150 g ezermagtömegű 450 ezer szem/ha ajánlott dózisú vetőmag 63-67 kg vetési tömeget jelent (ez mondjuk aggályos a fehérje támogatás feltételei között limitált 70 kg/ha tekintetében), de egy 250 g ezermagtömegű korai szója, amelynek 600 ezer szem az ajánlott dózisa, már 150 kg-ot jelent.

 

Oltás

A szója a Rhizobium japonicum nevezetű baktériummal mindkét fél számára kölcsönösen hasznos együttélésben létezik. Ennek egyik legfontosabb és gazdaságilag is mérhető hatása, hogy a baktérium a légköri elemi nitrogénjét a növény számára felvehető nitritté és nitráttá alakítja. Ezzel a nitrogénnel számolva lecsökken a műtrágyaként kiadandó mennyiség. A Rhizobium japonicum ugyanakkor nem része a hazai talajok baktériumflórájának, azt tehát oltással visszük a mag felületére. Cégünk többféle készítményt használ, amelyek közül nagyon jó tapasztalataink vannak a természetes körülmények között előállított hazai gyártó termékével.

Az eredményes növény-baktérium kapcsolat bizonyítéka a szójanövény gyökerén elhelyezkedő gümő, amely szétvágva rózsaszín.

 

Magtrágyázás

Az oltott vetőmag azonban önmagában még nem garancia a gyökérgümők kialakulásához. Több szerző megemlíti a Rhizobium japonicum működéséhez szükséges molibdént (Loch-Nosticzius, 2004) illetve azt, hogy a molibdénhiány tünetei savas kémhatású termőterületen érzékelhetők, elsősorban a növény világos színében, amit a nitrogénmegkötés hiánya okoz (Nordby, 2004).

A mikroelemek utánpótlásának egyik lehetséges módja a magtrágyázás, mely művelet során az oltóanyaggal egy menetben kerül a mag felszínére a készítmény. Ez esetben a szükséges elemek rögtön rendelkezésre állnak.

 

Érésidő

Napjainkban, még hazánk szójatermesztésre legalkalmasabb övezeteiben is növekvő kereslet van az igen korai-, korai éréscsoportú fajtákra.

A gazdálkodók egy része a nagyobb terméspotenciál lehetőségét (amely a későbbi éréscsoportok sajátja) teszi mérlegre a biztonságos és tervezhető aratással és a vetésforgóban soron következő kalászosok elé történő jó talajművelés lehetőségével szembe.

Ezt a jól indokolható álláspontot figyelembe véve bővítettük termesztett fajtáink körét a tripla nullás, dupla nullás éréscsoportok irányába az Euralis Comandor, Director, Governor, valamint az NS Seme (Agromag Kft) NS Mercury fajtáival.

Mind a négy fajta az előző évek pozitív kísérleti tapasztalatai alapján került a portfóliónkba, azzal az extrával, hogy a Comandor termesztése terén már szereztünk némi üzemi tapasztalatot, illetve a fajtát árpa után történő másodvetésben is alkalmaztuk, igen kedvező eredményekkel.

Szója fajta választék

Vetőmag előállító és kereskedelmi partnereink

Szeretne partnerként részese lenni a sikereinknek?